Deutsch Tamás: Büszke vagyok rá, ha populistának és nacionalistának neveznek

A Patrióták európai parlamenti pártcsalád első egy évéről és jövőjéről beszélgettek Tusványoson.

Mi az igazság a magyar gazdaság helyzetét tekintve? Recesszió van vagy növekedés? Mennyit takarítanak meg a magyar családok? Miért fogyaszt többet Luxemburg? Mit jelent a magyar gazdaság kitettsége, miért jó keleti nyitás, és mire számíthatunk? A magyar gazdaság forró kérdéseit vitatták meg Tusványoson.
Beszéljünk már végre érthetően a gazdaságról – ez volt a címe az egyik tusványosi panelnek szerda délután. Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese kérdéseire Erdélyi Dóra, az Oeconomicus Intézet igazgatóhelyettese; Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője; és Sebestyén Géza közgazdász, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője válaszolt.
Erdélyi Dóra azzal indított: a magyar gazdaság egy kis, nyitott gazdaság, kitett a külső gazdasági-geopolitikai eseményeknek, mint például egy háború kitörése. A mostani gazdasági környezet turbulens. Be vagyunk csatornázva az EU-s gazdaságba és főleg a németbe, a német gazdaság márpedig évek óta recesszióban van. Az orosz-ukrán háború következményei és közel-keleti konfliktusok is meghatározzák a lehetőségeinket.
A német gazdaság mínusz 0,2 és plusz 0,2 közt cikázik – mondta Palóc André, hozzátéve: a magyar függvény erősen követi ezt.
Aki azt állítja, hogy a német gazdaság stagnálásakor elképzelhető egy erős magyar növekedés, az szerinte rosszul látja a helyzetet.
Mint mondta: a év elején nagyobb növekedésre számítottunk, mert azt reméltük, a német gazdaság nagyobb erővel tud elindulni. Emellett nem csak az ipar fontos. Száz éve csak 2021-ben volt alacsonyabb a csapadékmennyiség júniusban, hatalmas aszály van. Májusban pedig még fűteni kellett. A május és június együtt nagyon nehéz helyzetet teremtett az agrárágazatban. Emlékeztetett arra is: csak idén 1400 milliárd forintot mozgattak meg a Demján Sándor programon keresztül a kkv-k számára. A turizmust azért jól van, a tavalyi rekordévet felülteljesíteni látszik 2025; a foglalkoztatás stabil, 4,7 millió munkahely van. Utoljára, mikor gazdasági válság volt, a baloldali kormány idején, egymillióval kevesebb munkahely volt. 3 százalékos fix hitellel most indul egy lakásvásárlási program, ami élénkítő hatással lesz a gazdaságra. „Teszünk az ügyért, nem csak feltesszük a kezünket, a kormány cselekszik.”
Sebestyén Géza rámutatott:
az EU-s lépések is jelentenek kihívást a tagországok számára. Három kihívásról van szó: az egyik, amikor elhatározta az EU, hogy függetlenedik az orosz gáztól, ami miatt jelentősen emelkedett a gáz ára. A másik Donald Trump vámháborúja. Kínával meg tudott állapodni Trump, miután belengette a 150 százalékos vámokat. Az EU azután nem tudott megállapodni vele, pedig csak 20 százalékos vámot vetne ki. Harmadrészt az EU kinyírta az ipart, és most alig akarja finanszírozni az agráriumot.
A magyar gazdasági kitettségi indexen azt ezt meghatározó import-export együtt 150 százaléka a GDP-nek, és a legjobb húsz országban vagyunk a világon. Így sajnos ha a nagy partnereinknek rosszul megy a szekere, akkor a mienket is lökdösni kell. Egy válságnál nem a GDP A legfontosabb mutató, hanem a munkanélküliség és a fizetések. A németeknél a munkanélküliségi ráta most akkora, mint a kovid idején volt, szóval a németeket brutális gazdasági válságot okoztak saját maguknak. A fogyasztói bizalmi index az ukrajnai háború kitörése óta rosszabb, mint a kovid alatt. Katasztrófahelyzet van, száz-százötven éve piacvezető cégek zárják be a boltot. A mi eredményeinket sok ország irigyli – fejtette ki a közgazdász.
Közép-Európát vizsgálva látszik, hogy Magyarország a leginkább kitett az exportnak – folytatta Erdélyi Dóra. – Lengyelország jobban épít a belső piacra, ő egy kicsit kevésbé kitett a külső folyamatoknak. Csehország, akit mindig az élmezőnybe tesznek, indusztrializáltabb ország, de a kitettsége megvan. Románia viszonylatában fontos, hogy árnyaltabb a kép, mint amit egy mutató mutat.
A bruttó megtakarítási rátát tekintve Magyarország Európa élmezőnyébe került, a GDP-hez képest 20 százalékos aránnyal.
Jobban megtakarítunk és kevésbé fogyasztunk, a fogyasztást kell beindítani. Romániában hitelből és tartalékból fogyasztanak.
Sebestyén Géza rámutatott: 2024-ben a GDP Ausztriában egy százalékot csökkent, Lettországban és Észtországban fél százalékot csökkent, a mienk viszont már növekedett. Románián belül Erdély egy jól teljesítő régió, Bukarest után a második. Mi a gond a fogyasztással? Miért magas Luxemburgban a fogyasztás mértéke? - tette fel a kérdést az MCC-s szakember. – Meg kell nézni, ki hány fagyit eszik, és mennyit fűt?
Amiben Luxemburg többet fogyaszt, az a rezsi, mert sokkal drágább a gáz, mint nekünk. Az óvoda is nagyon drága, fizetős, nincs ingyen, mint nálunk. A harmadik nagy különbség, hogy más országokhoz képest nálunk viszonylag alacsony az albérleti díj, még akkor is, ha most soknak tűnik. Emellett a magyarok 90 százaléka saját ingatlanban lakik,
Ausztriában például csak a lakosság fele. Nyugaton lényegében csak a gazdagok laknak saját ingatlanban.
Palóc André szerint itthon az érdekli az embereket, hogy itthon mi van például az előző évekhez viszonyítva. Kár volna elhallgatni, hogy az infláció magas volt, és valahogy vissza kellett adni, amit az infláció elvitt. A reálkereset emelkedett, az alsó decilisekben, azaz a kevésbé jómódúak körében nagyobb arányban tudtak több jövedelmet elkönyvelni, mint a gazdagabbak. Egy kiskereskedelmi lánc tiltakozott az árréstop ellen, de egy doboz tejfölön több profitot keresett, mint a termelő, a csomagoló és más szereplők együtt. Sok területen beavatkozott a kormány, hogy korrigálja az árakat. Megduplázták a családi adókedvezményt, érkezik az édesanyák szja-mentessége, hogy több maradjon az emberek zsebében. Bizonyos szereplőknél, akiknél nem lehet kikerülni az áremelkedést, közbeléptek; jó úton jár az ország, ha a kereskedők kritizálnak minket, mert akkor több marad a családok zsebében – gondolja a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője.
Megbosszulhatja-e magát az árréstop hosszú távon? – hangzott el a kérdés. Palóc André szerint ez lefordítva azt a kérdést jelenti, hogy pazarol-e a magyar ember? De nem veszünk többet csak azért valamiből, mert árréstop van, ezzel a megfontolással kell értékelni az ilyen szakértői megszólalásokat. A kormányról idén már azt is elmondták, hogy megszorít, meg hogy választási költségvetéssel pazarol – ezt ugyanaz az újság írta le négy hónap különbséggel. Eközben amúgy idén is csökkentik a költségvetési arányt, meg jövőre is.
Sebestyén Géza kifejtette:
0 százalék lenne a költségvetési hiány, ha nem kellene államadósságot visszafizetni, a hitelt pedig nem a Fidesz-kormány vette fel.
A Fidesz-kormány csökkentette az államadósságot. Ha nem lett volna felelőtlen hitelfelvétel a kommunizmus és a baloldali kormányok alatt, 0 százalék lehetne a költségvetési hiány.
Erdélyi Dóra rámutatott: az államadósság egyik lábát alkotják a devizakötvények, amelyek sikeresek. Emellett az állam elsősorban a belső piac felé van eladósodva, ami stabilitási pont a költségvetésben.
Mi okunk lehet optimistának lenni? – hangzot el az utolsó kérdés.
Sebestyén Géza optimista.
A magyar lakosság adósságállománya a harmadik legkisebb az EU-ban, jó a bérdinamika, lesz egy komoly reálbérnövekedés az adócsökkentés miatt. Végül: sok negatív hatás érte a magyar gazdaságot az előző években, aminek szerinte egyszer vége kell, hogy legyen.
Erdélyi Dóra a német gazdaságnál lát pozitív jeleket, ahol bár hitelből, de sok beruházást szeretnének elindítani. Itthon stabil alap a foglalkoztatottság, a teljes foglalkoztatottság felé tartunk, egyre kevesebb a még befogható munkaerő, ezért a termelékenységet kell emelni.
Palóc André kijelentette: mi megtettük a téteket minden iránya. Felemlítette, hogy rendszerint azzal támadják a kormányt, hogy a keleti nyitás azt jelenti, hogy elfordultunk a nyugattól. De ez nem igaz,
ez pusztán a keleti gazdasági felzárkóztatása a nyugatiak mellé,
sokat kereskedünk például Dél-Koreával. Érdemes megnézni, hogy teljesítettek a tőzsdék, és a magyar papírok jól teljesítenek. Ez azt jelenti, hogy a befektetők hogyan értékelik a magyar vállalatok teljesítményét. Palóc André megosztotta kedvenc idézetét is: rövid távon legyél pesszimista, hosszú távon pedig optimista. Növekvő pályára szeretné tenni a kormány a gazdaságot. Fontos a GDP, de fontosabb, hogy a magyar embereknek legyen munkája, tudjanak vásárolni és félretenni.
Ezt is ajánljuk a témában
A Patrióták európai parlamenti pártcsalád első egy évéről és jövőjéről beszélgettek Tusványoson.
Kapcsolódó cikkek a Tusványos 2025 aktában.
Krekó Péter szerint az ukrán nacionalizmus Nyugat-Ukrajnában nagyon erős, ott nem tudtak volna az oroszok átjutni.
Szakértők álltak ki és rántották le a leplet a Von der Leyen vezette Európai Bizottság működéséről.
Kezdetét vette a Kárpát-medence egyik legjelentősebb nyári eseménye.